Mennyire káros valójában az ülőmunka?
Az elmúlt évtizedek technológiai fejlődése megszüntette az emberek mozgásigényét és -vágyát. A világ lakosságának nagy része hosszú időt tölt üléssel, akár a számítógép előtt a munkahelyén, akár otthon a tévé előtt. Az emberi test mozgásra teremtetett, így a megváltozott szokásaink egyértelműen károsak az egészségünkre, de hogy pontosan mennyire, azt most a San Diegó-i Kaliforniai Egyetem (UCSD) kutatta le pontosan.
Összesen 5856, 63 és 99 év közötti női résztvevőt kértek meg arra, hogy a vizsgálat kezdetén hét napon át viseljenek egy aktivitásmérő készüléket a csípőjükön. A kutatók ezután egy évtizeden át követték őket, amely idő alatt 1733 résztvevő meghalt.
A kutatók mesterséges intelligencia segítségével kiszámolták az aktivitásmérő adataiból, hogy a résztvevők mennyi időt ültek, majd ezt összekapcsolták a halálozási kockázatukkal. Az adatok azt mutatták, hogy azoknál a résztvevőknél, akik naponta több mint 11 órát ültek, 57%-kal nagyobb volt a halálozás kockázata a vizsgálati időszak alatt, mint azoknál, akik kevesebb mint napi kilenc és fél órát ültek.
Azt gondoljuk, hogy a rendszeres testmozgás visszafordítja a túl sok ülés egészségügyi kockázatait. Az UCSD tanulmánya szerint azonban sajnos nem. A korai halálozás kockázata még a nagyobb mennyiségű, mérsékelt és erőteljes testmozgás mellett is fennállt. Egy 2019-es tanulmány is azt találta, hogy a nagyobb mennyiségű testmozgás nem tette semmissé a túl sok ülésből eredő betegségek, például a 2-es típusú cukorbetegség, a szívbetegség és a stroke kockázatát.
Azonban egy ausztrál tanulmány azt találta, hogy napi 9,000 és 10,500 lépés megtétele csökkentette a korai halálozás kockázatát, még azoknál is, akik sokat ültek.
Az ellentmondásos eredmények oka lehet, hogy az UCSD tanulmányban az aktivitásmérőt a csípőn, míg az ausztrál tanulmányban a csuklón viselték, ami eltérő becsléseket eredményezhet az ülés időtartamáról.
Az ausztrál tanulmány nem használt speciális szoftvert az aktivitásmérő adataihoz, hogy meghatározza, mikor ültek vagy álltak a résztvevők, ami azt jelenti, hogy az állást tévesen ülőnek vehették. Ha például egy résztvevő fél órát állt mozdulatlanul, azt fél órányi ülésnek vették. Ez túlbecsülhette az üléssel eltöltött időt.
Az UCSD tanulmány bizonyítékai megbízhatóbbnak tűnnek, és rámutatnak arra, hogy kevesebbet kellene ülnünk. Az Egészségügyi Világszervezet jelenlegi iránymutatásai is alátámasztják ezt, javasolva, hogy a felnőttek korlátozzák az ülés időtartamát, és szakítsák meg a hosszú üléseket.
Mennyit ülhetünk és mit tehetünk a kockázati tényezők minimalizálásának érdekében?
Az UCSD tanulmánya szerint napi 11 óra ülés túl sok. Más kutatások szerint már napi hét óra is túl sok lehet. Számos kutatás is azt mutatja, hogy nem szabad 30 percnél tovább ülni egyhuzamban, mivel ez megemelheti a vércukorszintet és a vérnyomást.
Mit tehetünk tehát az üléssel töltött hosszú órák elkerülésének érdekében?
- Álló íróasztalok: Az irodai dolgozók számára egy ülő-álló íróasztal segíthet csökkenteni az ülés időtartamát.
- Rendszeres mozgás: Felállhatunk és mozoghatunk a munka feladatok között vagy telefonálás közben.
- Otthoni szokások: Felállhatunk a tévé reklámszüneteiben vagy amikor a víz forr a kávé készítéséhez.
- Okoseszközök: Egyes okoseszközök figyelmeztetnek, ha túl sokáig ültünk egy helyben.
Az ülő életmód káros hatásait nem lehet teljesen kompenzálni testmozgással, de a rendszeres mozgás és az ülőidő minimalizálása kulcsfontosságú. Fontos, hogy mindennapjaink részévé tegyük a mozgást és a rendszeres szüneteket az ülésben, így javítva általános egészségi állapotunkat és életminőségünket.
